A meetingek alatt perverz vigyorral szoktam figyelni a fejlesztő kollégák arcát, amikor becsúszik egy-egy Internet Explorer alapú projekt. Az a fáradt, sztoikus beletörődés, a kényszer, az önfegyelem maszkja mögött rejtőző kín… és ez nem csak nálunk van így. De miért alakult így az egykor annyira népszerű böngésző sorsa? Miért érdemes kerülni? Miért nem koncentrálok a lényegre a meetingeken?
Lejárt lemez
Az Internet Explorer 11 a szoftver utolsó verziója, amely 2016. október 17. óta nem kap funkciófrissítéseket, csupán biztonsági javítások készülnek hozzá. Minden más, korábbi verzió támogatása megszűnt: gyakorlatilag halottak. A Microsoft új böngészője a nulláról kezdett Edge, amellyel a korábbiaknál jobb kompatibilitást és megbízhatóbb működést ígérnek.
Az Internet Explorer 11 esetében a részleges támogatás azt jelenti, hogy a Microsoft továbbra is biztosítja a jelentősebb biztonsági problémák elleni védelmet, illetve a Windows 10-zel való kompatibilitáson is dolgoznak, viszont a folyamatosan fejlődő webes technológiák újdonságait már nem lesz képes kezelni a jövőben.
Hogy miért van rá mégis szükség? Rengeteg komplex, drága szervezeti rendszer és weboldal épül erre a böngészőre, a cseréje pedig nem minden esetben megoldható. A szoftver részleges életbentartásával a redmondiak kapcsot biztosítanak a régebbi és a modern technológiák között.
A korábbi verziók? Problémaforrások.
A régebbi verziók legfőbb problémája az, hogy semmiféle biztonsági javításban nem részesülnek. Sérülékenységeik, hibáik ismertek és jól dokumentáltak, így veszélyesek bármely cég, vállalat hálózatára, adataira nézve. Elavult technológiájuk miatt a 11-nél sokkal korlátoltabb működést tudnak biztosítani.
Kompatibilitás, kompatibilitás
Népszerűség ide vagy oda, az általános webes szabványoknak való megfelelés sosem volt az Internet Explorer erős oldala.
A 10-es és az utolsó 11-es verzióra ugyan javult ezen a téren a böngésző, viszont a fejlesztés leállítása miatt azóta megint elhúzott tőlük a konkurencia. Manapság az Internet Explorer elsősorban az elavult megoldásokat használó, kötött rendszerek és weboldalak életben tartására szolgál, egyfajta kapocsként a régi és új technológiák között.
Az új funkciók támogatásának hiánya és a sajátos megoldások miatt ha Internet Explorerre kell fejleszteni, mindig kerülőutakon kell járni, ez pedig rengeteg erőforrást zabál fel. Az alternatív megoldások feltérképezése, a kompromisszumok kidolgozása, iszonyatos mennyiségű tesztelés és hibajavítás… nem igazán éri meg sem az ügyfélnek, sem a fejlesztőnek.
Érdemes egy pillantást vetni a Can I Use weboldalára a CSS kompatibilitás kapcsán. Gyakran fog minket hasonló, korlátozott vagy hiányzó támogatást jelző ábra fogadni:
Windows és más semmi: a kötött platform átka
2003-ig bezárólag létezett Internet Explorer az Apple számítógépeire is, illetve kompatibilitási réteg segítségével nagyjából futtatható Linux alatt is, hivatalosan viszont az Internet Explorer “újabb” verziói a Windows platformhoz kötődnek. Ez nem jó dolog.
A Windows rendszerek részesedése a netes felhasználók körében jelentős, a Wikipedia Statcounteres adatai szerint 36 százalék körül van (a cikk íródásának idején, 2018. augusztusában).
Ismétlem: 36 %
Az Internet Explorer mainstream konkurensei viszont az összes konkurensen jelen vannak: Androidon, iOS-en, OS X-en és a különböző Linux disztribúciókon, tehát teljesen le tudják fedni az összes platformot.
Én csak az ilyesfajta kötöttségeket szeretem.
…mi a baj, too much?
Ingyenes, jobb megoldások
Wikipedia, Statcounter, továbbra is 2018. augusztusa: a Chrome és a Firefox majdnem 79 százalékos összesítést produkál, az Internet Explorer 6,97-et, míg az utódja, az Edge már 4,19-et. Biztos javítana a helyzeten, ha végre kiadnák Windows 7-re is. Vagy Linuxra. XP-re?
Szóval látható, hogy a konkurencia elhúzott, de miért is?
- Folyamatosan frissülnek, nem csak biztonság, hanem webes és saját funkciók terén is.
- Böngészési adatok tárolása felhőben, eszközök közötti szinkronizálhatóság…
- …az összes népszerű platformon.
- Ráadásul nem csak felhasználóbarátak, hanem felhasználóközpontúak használhatóság terén.
Véres múlt
Az Internet korai időszakában a piacvezető böngésző mögött állók nem csupán anyagi előnyöket élveztek, hanem jelentős mértékben befolyásolhatták a még gyerekcipőben járó web arculatát. Ők dönthettek arról, hogy melyik technológia, trend lesz a jövő és melyik zsákutca.
Ennek a következménye lett a browser wars (“böngészőháború”) nevű periódus, amelynek keretében a böngészőket gyártó cégek kemény harcot vívtak a piaci dominancia megszerzése érdekében. A nyertes végül az Internet Explorer lett, a győzelemért viszont nagy árat fizetett a Microsoft: súlyos perek folytak a cég ellen, amelyek állami korlátozásokhoz és vállalati átstruktúráláshoz vezettek.
A legtöbb böngésző ekkoriban még zárt forráskódú, fizetős szoftver volt. A fejlesztőcégek korlátozott erőforrásokkal rendelkeztek és a szoftveres eladásokból származó bevételeikből éltek… a Microsoft viszont sokkal jobb helyzetben volt.
A nyolcvanas évek óta hízó szoftveróriás Windows operációs rendszerei a legtöbb gyártó és forgalmazó új asztali számítógépein és laptopjain megtalálhatóak voltak. Azzal, hogy a böngészőjüket egy rövid kiegészítőlemezes pályafutás után a Windows alapértelmezett, ingyenes részévé tették, hatalmas előnyhöz jutottak.
Az új számítógépet vásárlókat boldoggá tették azzal, hogy a rendszer alapból böngészési képességekkel rendelkezett. Ablak nyílt a világra számukra… és a legtöbbjüknek nem igazán volt meg a kellő szakértelme ahhoz, hogy le akarják vagy le tudják cserélni az Internet Explorert. Ez a Netscape, a Mosaic és a többi böngésző számára hatalmas csapás volt: míg a Microsoftot bőven kompenzálta a piaci dominancia és a többi ágazatból befolyó jövedelem, addig a konkurencia szép lassan fuldokolni kezdett a bevételkiesésektől.
A Microsoft szép lassan egyeduralkodóvá vált és a net jövőjével, aktuális technológiával kapcsolatban is egyre több döntést hozhatott.
…egészen a kétezres évek elejéig. A Microsoft ellen még a kilencvenes években megindultak a perek: a felhasználók és cégek, vállalatok, szervezetek kétségkívül sokat profitáltak a Windows és az Internet Explorer szimbiózisából, viszont a szabad piaci verseny létező összes szabályát felrúgta ezzel a monopol státuszra törekvő nagyvállalat. A Microsoft végül veszített a bíróságon, az ítélet értelmében a céget pedig feldarabolták, majd éveken keresztül államilag szabályozták a működését.
Ez önmagában még nem vetett volna véget a dominanciának, azonban az ezt követő évek alatt (nagyjából a Windows XP korszakát értsd ez alatt) több életképes, erős támogatottsággal bíró, ingyenes böngésző jelent meg a piacon. A monopolstátusztól elkényelmesedett az IE fejlesztőgárdája, így könnyű volt őket lepipálni kompatibilitás, megbízhatóság és funkcionalitás terén.
A későbbi verziókra javult ugyan az Internet Explorer a szakértők szerint is, viszont a múlt bűnei és a zárt gondolkodásmód megtépte a brand hírnevét. A megoldás: nulláról kezdeni a kor szellemiségének megfelelően… így született az Edge.
Az ITZen véleménye
Milyen gyakran szokott előfordulni, hogy Internet Explorerre kell fejleszteni egy projektet és mi a véleményed ezekről a projektekről?
Sándor: Szerencsére egyre ritkábban, az elmúlt évben két ilyen eset volt, hogy IE-re kellett fejleszteni. Feleslegesen.
Z: Miért? Mik voltak a nehézségek?
Sándor: Ezek landolóoldalak voltak, ahová nagy tömeg érkezett. Mint kiderült a statisztikákból, az Internet Explorer felhasználók száma minimális volt. Húszezerből volt 50 IE felhasználó, akiknek egy része konkrétan a megbízóktól származott. Külön erőforrást kellett áldozni a fejlesztésre, de nem igazán érte meg.
A megbízók nem fogadták el a statisztikailag alátámasztott tényeket, csak ahhoz ragaszkodtak, amit láttak a saját számítógépükön. Egy Facebook alkalmazás fejlesztése volt a feladat, viszont maga a Facebook rendszere sem igazán támogatta az IE-t. Több oldalról is támadható projektek voltak.
Fejlesztőként milyen tapasztalataid voltak az Internet Explorer kapcsán? Milyen jellegű projektekben merült fel ez a böngésző?
Máté: A projektjeim során nagyon nem merült fel, egyetlen egy olyan feladat volt, amikor kifejezetten az IE-t kellett nézni. A szakdolgozatomnál, ami pedig nem most volt.
Z: És azt mikor készítetted?
Máté: Régen. 2013-ban. Az volt a tapasztalatom, hogy az akkori állapotok szerint (megjegyzés: itt IE 10-11-ről beszélünk) az összes többi böngészőnek körülbelül 80 százalékos átfedése volt a megjelenés szempontjából, addig az Internet Explorer teljesen máshogy mutatta azt, ami be lett állítva.
Z: És mi volt a szakdolgozat témája?
Máté: Egy egyedi oldalt készítettem, amelyre ingatlanközvetítéssel foglalkozó személyek regisztrálhattak. Ez egy ingatlanokat összegyűjtő oldal volt, amely egy algoritmus segítségével különböző megadott internetes források alapján összesítette volna a feltöltött ingatlanok adatait. Így az ingatlanközvetítőnek csak egy linket kellett volna továbbítania az érdeklődőknek.
Ezt az IE semmiképp nem tudta úgy alkalmazni, ahogy én azt elképzeltem.
Z: Mi volt a gond?
Máté: Főképp a frontendnél volt a probléma. Utána szerintem javult a helyzet, de még mindig messze elmaradt az átlagtól.
Mi hasznod volt eddig életedben az Internet Explorerből?
Zoltán: Nagyszerűen lehet vele másik böngészőket letölteni. Tulajdonképpen ennyit tudok kiemelni és elrettentő példaként is jól funkcionál. Másik böngészők, modern böngészők az IE hibáiból tanultak és ezáltal is fejlődtek.
Z: Mi a véleményed akkor, amikor véletlenül kapsz egy ilyen jellegű projektet?
Zoltán: Szerencsésnek mondhatom magam, mert nem szoktam IE központú projekteket kapni.
Z: Mikor használtad utoljára felhasználóként?
Zoltán: Felhasználóként mikor használtam? Nem. (Mindenki röhög.) Nem használtam rendszerszerűen soha.
Z: Alkalmilag beugrik valami?
Zoltán: Ha ügyfélnél be kellett állítani valamit és nem volt más alternatíva.
Z: Mikor lehetett ez utoljára?
Zoltán: 3-4 éve.
Mit javaslunk?
Ne használjuk az Internet Explorer-t hiszen nem a ami kor gyermeke, nem a mostani igényekhez szabott megoldás. Ugyanakkor remek, ingyenes alternatívák találhatóak a Google Chrome, a Mozilla Firefox személyében is.
Ja igen, még valami, ha weboldalt szeretnénk fejleszteni akkor pedig főleg felejtsük el a böngészőt, hiszen sok kellemetlen beszélgetés alapja lehet ez ügyfél és fejlesztő között.