A mentális torzítások nyomában

A körülöttünk zajló események megértését jelentősen befolyásolják a  mentális torzítások. Az agyunk másodpercenként hatalmas információtömeget kénytelen feldolgozni. Ezt a mennyiséget nyers erővel nem lehet megoldani, ezért különféle trükköket használ –sokszor valós szándékaink ellen– a gyors döntések érdekében.

Horgony torzítás- Kognitív torzítások

Hajlamosak vagyunk túlzottan támaszkodni az első elérhető információra egy témában. Például az első személy,  aki jelentkezik egy állásra előnyben van a többiekkel szemben.

Elérhetőségi heurisztika

Az emberek túlbecsülik a rendelkezésre álló információk fontosságát. Például valaki érvelhet, hogy a dohányzás nem káros az egészségre mert ismer valakit aki dohányzás mellett is 100 évet élt.

Utánfutó hatás

A valószínűség, hogy egy személy elsajátít egy viselkedést vagy elkezd egy új tevékenységet nagyban függ attól, hogy mennyien kezdtek bele előtte (illetve mit észlel belőle).

Vakfolt hatás

A tény, hogy nem ismerjük fel a saját mentális torzításainkat önmagában egy torzítás. Mások torzításait és hibáit sokkal könnyebben felismerjük, de a sajátjainkat nem.

Választást támogató torzítás

Ha választasz valamit akkor hajlamos vagy pozitívabban gondolni a választott lehetőségre még akkor is ha számos hibával rendelkezik. Például lehet, hogy szupernek tartod a kutyádat még akkor is ha néha megharap valakit.

Csoportosítási téveszme

Az agyunk mindenhol mintákat próbál felismerni. Ennek hátránya, hogy ott is látunk mintákat ahol valójában nincsenek. Ide tartoznak a szerencsejátékokhoz kapcsolódó téveszmék mint például a gondolat, hogy több esélyünk van nyerni egy játékban ha egymás után sokat vesztettünk.

Megerősítés torzítás

Hajlamosak vagyunk csak azokra az információkra odafigyelni amelyek összhangban vannak a már meglévő világ képünkkel.

Mentális torzítások

Fenntartó torzítás

Előnyben részesítjük a korábbi ismereteinket az új bizonyítékokkal szemben. Például a világ lassan fogadja csak el, hogy a Föld gömbölyű a korábban elfogadott gondolat miatt miszerint lapos.

Információs torzítás

Ez a szokásunk, hogy további információkat keresünk akkor is ha az eredményt már nem befolyásolja. A több információ nem minden esetben jobb. Sokszor pontosabb döntéseket tudunk hozni ha kevesebb információ áll rendelkezésünkre.

Strucchatás

Ez a döntés, hogy nem veszünk figyelembe veszélyes vagy negatív információt. Kutatások során kiderült, hogy a befektetők ritkábban ellenőrzik a befektetéseiket mikor gyengén teljesít a piac.

Eredmény téveszme

Ez történik mikor az eredmény alapján ítélünk meg egy döntést, nem pedig a döntéshozatali folyamatot. Például attól, hogy nyertél a kaszinóban nem jelenti, hogy jó döntés volt feltenni az összes megtakarításod.

Túlzott magabiztosság

Sokan túlbecsülik a képességeiket és ez miatt nagyobb kockázatokat vállalnak az életükben mint az ésszerű lenne.

Placebo hatás

Attól, hogy elhisszük valaminek lesz valamilyen hatása a szervezetünkre okozza, hogy valóban lesz ez a hatás. Például a gyógyászatban a hamis gyógyszerrel ugyanúgy meggyógyulnak mint azok akik valódi gyógyszert kaptak.

Innováció téveszme

Ez történik mikor egy újítás támogatói túlbecsülik annak hasznosságát és alábecsülik a korlátait.

Közelmúlt hatás

Az a hajlamunk, hogy a közelmúltban történt eseményeket fontosnak tartjuk a régebbieknél. Például a befektetők sokszor azt hiszik, hogy a piac mindig úgy fog viselkedni mint most és ezért hibás döntéseket hoznak.

Kiugrás téveszme

Az a hajlamunk, hogy a legegyszerűbben felismerhető tulajdonságokra fókuszálunk. Ha a halálra gondolunk például egy medvetámadás juthat eszünkbe, holott  egy autóbaleset sokkal valószínűbb.

Választékos észlelés

Megengedjük magunknak, hogy az elvárásaink befolyásolják a körülöttünk lévő események észlelését. Például a kutatások szerint egy meccsen a mindkét csapat több szabálytalanságot lát az ellenfél csapattól mint a sajátjáról.

Sztereotípia

Egy személy vagy csoport tulajdonságainak általánosítása. Valós szerepe az, hogy könnyebben el tudjuk képzelni egy ismeretlen szerepét a saját környezetünkben, de a valóságban ezt a legtöbben rosszul, sőt károsan használják.

Túlélés téveszme

Hajlamosak vagyunk csak a túlélő példákra figyelni és félreértelmezni egy szituációt. Például a legtöbben azt hiszik könnyű vállalkozónak lenni mert nem látják azokat akik belebuktak.

Kockázatmentesség téveszme

Szeretjük a biztonságot, még akkor is ha nem ésszerű. A kockázatok minimalizálásával elkerülhetők a károk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

További cikkek