Kulcsszókutatások és linkelemzések során gyakran bukkanok ezeréves, elavult SEO módszerekkel vezetett felületekre és kampányokra. A Google kereső története során rengeteg változás ment már végbe; a matek ugyan néha azt adja ki, hogy ezek a módszer működnek, viszont a legtöbbször teljes mértékben szemben állnak a keresőmotor nyilvánosan is ismert értékelési elveivel. A mostani cikkben olyan módszerekről lesz szó, amelyek ugyan működtek régen, talán (hangsúlyozom, TALÁN) még ma is adnak eredményt, viszont hosszútávon már nem érdemes foglalkozni velük.
A Google kereső története: a kezdetek
A Google kereső története 1996-ban indult, amikor a kaliforniai Stanford egyetemen két diák, Larry Page és Sergei Brin belevágott egy tanulmányi projektbe. Kezdettől fogva az úgynevezett PageRank nevű algoritmusra alapozták a kereső működését: a motor nem csak számlált, hanem relevanciát is vizsgált. (kösziwiki)
A Google domaint 1997-ben regisztrálták, a hozzá tartozó cég pedig 1998-ban alakult meg. A cég két év alatt már több millió dollárnyi tőkeinjekcióban részesült. 2000-ben jelent meg a fizetős hirdetési szolgáltatásuk, ami a szokásokkal ellentétben a “csicsát” a funkciót és hatékonyságot helyezte előtérbe a rövid, csak szövegalapú reklámokkal.
A Google kereső mögött álló analitikai eszközök egyre komplexebbé váltak az évek alatt, majd megjelent a “mesterséges intelligencia”, ami alapjaiban változtatta meg a játék szabályait.
Előszó: mi változott a keresőoptimalizálásban az elmúlt több, mint 25 évben?
A nyers válaszom az volna, hogy a szemetet elkezdték szűrni a keresők. De ennél azért bonyolultabb a helyzet.
A kilencvenes években megjelent első keresőmotorok egyszerű szkennerek voltak, amelyek automatikusan kerestek és elemeztek weboldalakat. Persze lényegében ma is ez a fő elvük, viszont akkoriban a számítási kapacitás hiánya miatt az elemzésből származó adatokból nem igazán lehetett komplex összefüggéseket levonni. Oké, megnézte a keresőmotor, hogy egy adott oldalnak hány linkje van az adatbázisban, vagy hányszor szerepel a kulcsszó a címben, metában, tartalomban, de azt például már nem tudta meghatározni, hogy amúgy az oldal képvisel e értéket a felhasználó számára.
Éppen ezért bő másfél évtizedig igen könnyű volt átverni a keresőmotorokat is különböző matekon alapuló trükkökkel.
Aztán elkezdtek megjelenni az algoritmikus elemzésen alapuló keresők, majd már konkrétan felbukkant a mesterséges intelligencia fogalma is az iparágban. A Google története során ez a fejlesztés volt az a pont, ahol megalapozták a mai piaci dominanciájukat.
A mesterséges intelligencia segítségével nem csupán adott szabályok szerint tudott elemezni a keresőmotor, hanem képes volt a saját szabályait, szűrés és értékelemezési módszereit finomítani. Az elérhető számítási kapacitás segítségével az egyszerű statisztikai motorokból több modulból álló, tanulásra képes, több száz tényezőt figyelő és azok alapján következtetéseket levonó monstrumok születtek.
Amiknek persze a működését legfeljebb megbecsülni tudjuk.
Most pedig következzenek a módszerek, amelyek manapság már nem feltétlenül működnek minden esetben.
Meta kulcsszavak(meta keywords)
A meta kulcsszavak célja az volt, hogy a keresők számára megmutassák, milyen célokat szolgál egy adott oldal. Például ha volt egy gerincbetegségekkel foglalkozó oldalad, akkor beírhattad meta kulcsszóként például a következőket: “lumbágó”, “endoszkópos gerincműtét”, “protrusio”.
A meta kulcsszavak státusza napjainkban ellentmondásos, hiszen a Google már egyáltalán nem veszi őket figyelembe, de például a Bing vagy a Yahoo! igen.
És hogy miért nincs már rá szüksége a Google-nek? A komplex elemző szoftverek megjelenésével elérték azt a szintet, hogy a keresőmotor már nagyjából meg tudja határozni, miről szól az oldal. Persze nem humán értelmezésről van szó, hanem “egyszerű” statisztikán alapuló következtetésekről.
Kulcsszóhalmozás vagy alacsony értékű tartalmak
Kulcsszóhalmozás valódi érték nélkül
Klasszikus SEO módszer volt az, amikor fogtak egy nem túl értékes, vagy éppen teljesen értelmetlen szöveget és telenyomták az adott kulcsszóval, amire szerettek volna jó helyezést elérni. Plusz a title-be, h1-be, metába és már kész is volt az optimalizálás.
Jaj.
Ez a módszer azért működhetett, mert a korai keresők csak a kulcsszósűrűségét vizsgálták az adott szövegben, kontextust és relevanciát viszont még nem tudtak elemezni. Ez a módszer szerencsére manapság már kevésbé népszerű.
Valódi tartalmak esetében azonban még mai napig előfordul a kulcsszóhalmozás, főleg a tapasztalatlan vagy nem képzett szövegírók esetén. Ne tedd! Bejegyzések létrehozásához, szöveg optimalizáláshoz használd a Yoast SEO nevű bővítményt, ami segít a célzott kulcsszó használatában, illetve nagyon hasznos formázási tanácsokat is ad. A kulcsszókutatásokat segíthetnek a hasznos szinonimák megtalálásában is, amik további forgalmat hozhatnak.
Alacsony értékű tartalmak
A Google keresőjének elsődleges célja, hogy a lehető legjobban kiszolgálja a felhasználókat.
Vajon ebbe a logikába beleférnek a semmitmondó, kulcsszóra optimalizált, de értéket és új információt nem biztosító tartalmak?
Blogvezetésnél mindig arra törekszünk, hogy a felhasználók információéhségét kielégítsük. Oké, nem minden témában lehet újat mondani, de egy témát megvizsgálhatsz például más szemszögből is, vagy beleviheted az új tartalmaidba a saját gyakorlati tapasztalataidat is.
A Google egy ideje nagyon szereti az EAT kifejezést használni a tartalmak kapcsán, ami egy mozaikszó:
- expertise: hozzáértés és tapasztalat
- authority: az iparágon belüli szavad
- trustworthiness: megbízhatóság
Ezt elsősorban a másik mozaikszóval leírt YMYL oldalakkal kapcsolatban szokták felhozni. Mit jelent az YMYL? “Your money or your life”, azaz “pénzed vagy életed”: főként egészségügyi és pénzügyi honlapok, amelyek a felhasználók közvetlen jólétére vannak hatással.
Azt szoktam javasolni, hogy tartalom létrehozásánál vedd figyelembe az EAT három szempontját, de felejtsd el az YMYL honlapokat. Kontentgyártásnál miért ne törekedjünk arra, hogy
- a lehető legértékesebb tartalmat nyújtsa a felhasználónak és csökkentse (vagy pozitív módon épp tovább növelje) a tartaloméhségüket?
- miért ne akarnád javítani a szakértelmed megítélését?
- miért ne törekednél arra, hogy visszatérjenek hozzád megbízható információkért, vagy éppen hivatkozzanak rád?
Mennyiségi linképítés
Régen nagy divat volt, hogy egy-egy oldalnak ezerszámban gyártották a linkeket különböző automatizált módszerekkel. Kellő számítási kapacitással pár percen belül milliónyi linket létre tudsz hozni különböző oldalakon. Kis szövegkeverő algoritmus, pár paraméter, mehet is…
Csak ez éppen semmiféle természetes folyamatra nem hasonlít.
Ma már pedig a keresőmotorok nem csak a linkek számát képesek felmérni, hanem a relevanciájukat és a felhasználók számára képviselt értéküket is.
A linkhálózat organikus kiépülését lehet ugyan szimulálni, viszont ezt a felhasználói érdekek figyelembevételével kell megtenni. A célcsoportod számára hasznos információt ossz meg az emberi célcsoportod számára hasznos felületről: így kevesebb linket tudsz kiépíteni és a hatás is csak sokkal hosszabb távon mutatkozik meg, viszont így biztosan a szabályok szerint játszol.
Tartalmak lopása (duplikációk)
Régen még működött a tartalomlopás, manapság a Google mindent látó szeme azonban már elég jól tudja szűrni a duplikációkat. Szerinted miért nem jön a forgalom a webshopod termékéhez kitett gyári leírás, amit mindenki más is használ?
Pont ezért.
Oké, használj fel forrásként más anyagokat, de adj új értéket, vizsgálódj más szögekből és legyél becsületes: hivatkozz szépen a forrásra.
A Google története: néhány fontos esemény 2000 után
- 2000: a Google a Yahoo! alapértelmezett keresőmotorja lesz,
- 2003: Blogger – blogspot,
- 2004: elindul a Gmail,
- 2004: a Google IPO-ja,
- 2006: elindul a G Suite szolgáltatás (Google Apps for Work néven),
- 2006: a cég megveszi a Youtube-ot,
- 2008: megjelenik az első Android rendszert használó telefon,
- 2011: a keresések kiszolgálásához a Google 11 adatfeldolgozó központot nyit a világ különböző pontjain,
- 2011: elindul a Google+ közösségi platform,
- 2011: a Google felvásárolja a Motorola Mobilityt,
- 2012: elindul a Google Drive felhőszolgáltatás,
- 2012: a Google Penguin frissítése elkezdi megtisztítani a szabályellenes SEO taktikákat oldalaktól a találati listákat,
- 2014: a Google megvásárolja az okos otthon eszközökkel foglalkozó Nest Labset,
- 2016: megjelenik a Google Home okoshangszóró,
- 2016: bemutatják a Google Asszisztenst, a cég digitális asszisztensét,
- 2018: a Google egyik központját súlyos támadás éri, az elkövető egy elégedetlen Youtube tartalomgyártó,
- 2019: leállítják a Google+ közösségi platformot,
Összegzés
A Google kereső népszerűsége az induláskor mondhatni könnyen ment. Az internet terjedésével ugyanis egyre inkább szükség lett arra hogy tájékozódni tudjunk a digitális térben. Az alapalgoritmus a maga idejében ugyan zseniális előnyt biztosított, közel sem volt tökéletes.
A kereső ugyanakkor át is rendezte a piacot. Nem csak a hatalmas marketingbüdzsével bíró multik voltak képesek elérni az embereket, hanem gyakorlatilag bárki. Szóval egy üzleti faktorrá vált a keresőoptimalizálás. Erősödött a jelentősége, egyre többen próbálták meg manipulálni a találati listát a saját hasznuk érdekében.
A Google-nek is lépnie kellett. Nem tudom emlékszel e arra az időszakra (ami egyébként a 2012-es Pingvin algoritmust is elhozta), amikor az első oldalon nem találtál értelmes találatokat, csak reklámmal telezsúfolt kulcsszavakkal halmozott oldalszerűségeket.
Ha a mai módszerekkel, a mai szemlélettel belefogtál volna a weboldalad keresőoptimalizálásba, valószínűleg letarolod a piacot. Ma ez nem ilyen egyszerű. Gyakorlatilag egyre kevesebb az olyan megoldás ami garantálni tudja számodra az eredményeket. Okosodott az algoritmus, okosodnunk kellett nekünk is ahhoz, hogy nyerni tudjuk.